Csobád
Elhelyezkedése:
Csobád község a történelmi abaúji térségben, a Hernád völgyében található, a 3.sz. főközlekedési út mentén Encs és Szikszó között félúton, Miskolctól kb.25 km-re.
Történelme:
A település területét a honfoglalást követően az Aba nemzetség vette birtokba és a folyó melletti elhelyezkedésének köszönhetően rövid idő múltán királyi birtokba került. A település első ismert okleveles említése 1323-ból, Károly Róbert király(1307-1342)uralkodásának idejéből való”St.Crispus de Chabad” alakban. A település első ismert birtokosa a Csobádi család, amely a XIV-XV. században a Hernád-folyó mellett egy kis virágzó gazdaságot hozott létre. Az 1427. évi összeírás alapján a családnak 11 adózó jobbágyportája volt. Mátyás király (1458-1490) Csobádi Simon hűtlensége miatt a családtól elveszi birtokait és azokat a korona fennhatósága alá helyezi. A XVI. században lakosságának megélhetését az állattartás és a növénytermesztés mellett a halászat jelentette. A településen alakult ki a térség halászatának központja (halpiac), amelyet egy 1840-ből származó pecsét(halászhálót ábrázol)is megörökít.
A XVII. században folyamatossá váló török zaklatások következtében 1640-ben a lakosság behódol, de a magas adóterhek miatt a század végére csak ½ jobbágytelek volt a településen. Az észak-magyarországi újratelepítések következtében az 1750-es években Zemplénből érkeznek családok a vidékre, akik az Ó-település mellett egy Új-települést alakítanak ki. Az „új-település”a Hernád-folyótól messzebb (a mai helyén) a Buda-Kassa kereskedelmi és hadi út mentén alakult ki. Az átrendeződés és a településszervezés a XIX. század elején zárul le, amikor is elindul társadalmi és gazdasági fejlődése. A század második felében (1860-as évek) a települést eléri a vasútvonal kiépítése (Budapest-Miskolc-Kassa), ami a gazdasági fejlődésnek nagy lendületet adott.
A XX. század első felének eseményei, így a gazdasági válság, teljesen rányomták bélyegüket a fejlődésre, hiszen az 1930-as években sokan a jobb élet reményében kivándoroltak Amerikába. A szocializmus évtizedei alatt gépállomás alakult (1950-es évek) majd termelőszövetkezetté szerveződött és létrejött a községi tanácsa, a mely az 1960-as években közös tanáccsá szerveződik. Ebben az időszakban központi települést jelentett négy falu viszonylatában.
A demokratikus rendszerváltás (1989-90) következtében a település 1996-ig a halmaji körjegyzőség keretében látta el feladatait, majd önálló polgármesteri hivatalt tartott fenn, jelenleg az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségeként működik.
Jelenlegi helyzete:
Csobád közigazgatási területe 11, 85 km2, belterülete 60 ha, amelyen 251 lakás található 704 fő lakossal. A belterület 125,00 m.B.f és 140,00 m.B.f. közötti magasságon fekszik.
Az infrastrukturális létesítmények közül a villany, az ivóvíz, szennyvíz, csapadékcsatorna és gázhálózat kiépített, az úthálózat nagy része burkolt. A közvilágítás korszerűsítése és bővítése megtörtént, vezetékes telefon és kábeltelevízió rendszer működik, mobiltelefonhálózat-lefedettség szempontjából a terület jónak mondható. A település önálló háziorvosi rendelővel rendelkezik, háziorvosi ellátás heti két alkalommal van. A lakosság részére a fog-és szakorvosi ellátás Szikszón, mentőszolgálat Encs városában van. A legközelebb eső kórház (II. Rákóczi Ferenc) Szikszó városában, mintegy 12km-re található. A községben napközi-otthonos óvoda és 1-4. osztályos általános iskola működik. A felső tagozatos gyerekek az Encsi Zrínyi Ilona Általános és Művészetoktatási Alapiskolába járnak. Az önkormányzat a közművelődési feladatainak végrehajtása érdekében művelődési házat tart fenn. A helyi értékeket bemutató tájház előkertjében rendezvények lebonyolítására alkalmas színpad áll.
A település értékei:
Kovács-kúria és Tájház
Kovács-kúria: A kúriát a XIX. század elején építtette klasszicista stílusban a helyi birtokos Kovács család. Az épület átépítései és kissé elhanyagolt állapota ellenére magán viseli a korabeli kisnemesi kúriák jellemző vonásait.
